Drónfelvételek

A drónok használatának legújabb szabályozása

Írta:

 Dr. Kamocsay-Berta Eszter LL.M.

 -

2019. április 11.

Az építőiparban is gyakran alkalmazott pilóta nélküli légi járművek használata folyamatos konfliktusok forrása volt. Ezt hivatott rendezni az Európai Unió Hivatalos lapjában 2018. augusztus 22-én megjelent új európai uniós szabályozás a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 Rendelete kihirdetését követő huszadik napon lépett hatályba, és valamennyi tagállamban – így Magyarországon is – közvetlenül alkalmazandó, rendezve a szabályozottság eddigi hiányából fakadó problémákat.

Mik azok a drónok, és mire képesek?

Az építőipari kivitelezések figyelemmel kísérése, elemzése, rögzítése céljából is gyakran alkalmazott pilóta nélküli légi járművek annyira elterjedtté váltak, hogy gyakorlatilag mindenkinek van valamilyen személyes tapasztalata velük. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet definíciója szerint a pilóta nélküli légi járművek olyan repülő eszközök, amelyek az irányításukat lehetővé tevő eszközzel kiegészülve rendszert alkotnak. A jellemzően drónnak nevezet légi jármű műszaki értelemben több részből tevődik össze. A távolról irányítható, háromdimenziós mozgásra képes járművet kiegészítik azok a műszerek és eszközök, amelyeket azon helyeznek el. Ilyen eszköz lehet a kamera, a hangfelvételt lehetővé tevő eszközök, az infravörös és UV-szenzorok, radarok, de a drónok felszerelhetőek minden olyan technológiával, amely a használó számára, információs

vagy más célból hasznos lehet.

Mi a „baj” a drónokkal?

A drónok technológiai jellemzőiből fakad, hogy azok többcélú felhasználására is lehetőséget adnak. A katonai alkalmazás már sokéves múltra tekint vissza, majd megjelentek a polgári, üzleti hasznosításúak, és néhány évvel ezelőtt a kedvtelési célból használható

drónok a lakosság számára is elérhetővé váltak. A drónok fontos tulajdonsága, hogy személyes adatok rögzítésére képes eszközökkel szerelhetőek fel. Ezért nem meglepő, hogy a drónok használatának szabályozása iránti igény legerősebben a személyes adatok védelmének oldaláról jelentkezett. Tekintettel azonban arra, hogy a drónok használata révén nem csak személyek, de tárgyak és folyamatok akár észrevétlen megfigyelése is lehetségessé válik, minden megfigyeléssel érintett személy, úgy magánszemély, mint jogi személy személyes és/vagy üzleti érdekeit sérti, sértheti a meg nem engedett, hozzájárulás nélküli drónhasználat. Különösen így van ez azért, mert a meg nem engedett módon gyűjtött adatok felhasználása gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.

https://arsboni.hu/a-dronok-hasznalatanak-legujabb-szabalyozasa/

Magyarország rövid kronológiája

Kronológia

Kr. e. 4000-től a honfoglalásig
Kr.e. 4000 k.
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása).
Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak.
430 k.
Pannónia hun uralom alá kerül.
567-568.
Az avarok a Kárpát medencébe költöznek.
791-796.
Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül.
830 k.
A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól.
862.
Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén.
895 tavasza
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete.
A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig
895.
Honfoglalás - a magyar törzsek keletről érkezve Árpád vezetésével elfoglalják a Kárpát-medencét.
902.
A magyarok megdöntik a morva fejedelemséget.
907.
A pozsonyi csatában a magyarok legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó seregét, ezzel a Kárpát-medence egész területét a törzsszövetség birtokolja.
926. május 2.
Sankt Gallen bencés monostorát kifosztják a kalandozó magyarok.
933. március 15.
I. Henrik német király Riadénél (Merseburg közelében) legyőzi a magyarokat.
942.
Magyar kalandozó seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-félszigeten.
955. augusztus 10.
Nagy Ottó német király győzelme Augsburgnál a magyarok felett.
970.
Magyar vereség a bizánciaktól. A kalandozásoknak vége szakad.
972.
Géza fejedelem követeket küld Nagy Ottó császárhoz. A nyugati keresztény térítés kezdete a magyarok közt.
997.
Géza fejedelem halála. István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.
1000.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.
1003.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.
1026 k.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.
1031. szeptember 2.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.
1038. augusztus 15.
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).
1044. július 5.
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)
1046.
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.
1052. július
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.
1055.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.
1061.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.
1077.
I. (Szent) László (1077-1095) kiadja törvénykönyveit, amellyel biztosítja a magántulajdon védelmét.
1083.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.
1091.
I. (Szent) László elfoglalja a megüresedett horvát trónt.
1105.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.
1113.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.
1137.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.
1147.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.
1149-1155.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.
1192-1195.
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)
1202. november 24.
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.
1210 k.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.
1211.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.
1217 nyara - 1218 vége
II. András szentföldi keresztes hadjárata.
1222.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.
1231. március eleje
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.
1235 - 1236.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.
1239. március
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.
1241-1242
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.
1267. szeptember
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
1282 - 1285.
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).
1285. február - március
A második tatárjárás.
A középkori magyar állam és a török hódítás (1301-1526)
1301.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.
1307.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.
1322.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.
1323.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.
1326.
A magyar aranyforint első említése.
1335. november
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.
1342.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.
1347-1348.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.
1349.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.
1351. december 11.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.
1358. február 18.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.
1361. tavasz
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.
1367.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.
1370. november 17.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
1390.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.
1395. október 6.
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)
1396. szeptember 25.
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.
1420.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.
1427. április
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.
1428.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.
1431. november 29.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.
1433. május 31.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.
1437. március 8-12.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.
1440. március 8.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.
1443. július 22.-1444. január 25.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.
1444.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.
1456.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.
1458-1490.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.
1505.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.
1514.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
1521.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.
A három részre szakadt ország (1526-1686)
1526.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.
1541.
Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz.
1593-1606
A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget.
1604-1606
Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le.
1605. február 21.
Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják.
1613-1629
Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
1664.
február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat;
június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat;
augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz.
1666. augusztus
A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.
1671. április 30.
Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet.
1683-1699
Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról.
Magyarország és a Habsburg-dinasztia (1686-1790)
1686. szeptember 2.
A szövetségesek felszabadítják Budát.
1699. január 24.
A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát.
1703-1711
II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik.
1711. április 30.
I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri.
1722. június 30.
A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
1741. szeptember 4.
A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780).
1767. január 23.
Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit.
1777. augusztus 22.
Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist.
Polgárosodás, reform és forradalom (1790-1849)
1780-1790
II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja.
1794-1795 - A magyar jakobinusok Martinovics Ignác vezette összeesküvése.
1825 - Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - a reformkor kezdete.
1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
1832. december 17.
Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások.
1841.
Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap.
1843. május 18. -1844. november 13.
Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart.
1848.
március 15. Forradalom Pesten;
április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt;
április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket.
szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják.
1849.
április 14.
Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja.
augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt.
október 6. Aradon kivégzik a szabadságharc vértanúit és Pesten Batthyány Lajost. A megtorlás idején minden 1848-1849-ben született törvényt érvénytelenítenek, csak a jobbágyfelszabadítás marad érvényben. Eltörlik Magyarország alkotmányos különállását, bevezetik az osztrák vám- és jogrendszert.
Neoabszolutizmus és a boldog békeidők (1850-1914)
1851. december 31.
A Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva, közzéteszi a "kormányzati alapelveket", mely a császári egyeduralmat vezeti be.
1853. március 2.
I. Ferenc József kiadja az úrbéri pátenst és a földtehermentesítési nyílt parancsot.
1860. október 20.
I. Ferenc József kiadja a birodalmak közjogi viszonyait újra szabályozó Októberi Diplomát.
1865. április 16.
A Pesti Napló közzéteszi Deák Ferenc Húsvéti cikkét.
1867. május 22.
Kossuth nyílt levele Deákhoz, melyben tiltakozik a kiegyezés ellen.
1867. május 29.
Kiegyezés a Habsburg-házzal. I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországon igen gyors gazdasági fejlődés kezdődik, de súlyosbodnak a politikai és a nemzetiségi feszültségek.
1868.
Eötvös-féle népiskolai törvény az általános tankötelezettségről 6-12 év között, az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanítóképzők felállításáról stb.
1892. november-1894. december
Wekerle Sándor kormánya (valutareform, iparreform, balesetbiztosítási törvény, polgári házasságról szóló törvény bevezetése)
1894. március 20.
Kossuth Lajos halála.
1896.
Fényes külsőségek közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.
1912. május 23.
A "vérvörös csütörtök": tömeges munkástüntetés
Háborúból háborúba (1914-1945)
1914. július 28.
Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni szarajevói merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának,
kitör az első világháború.
1916. november 21.
86 esztendős korában meghal I. Ferenc József.
1918-ban a háborús vereség következtében a Monarchia széthullik.
1918. október 31.
Budapesten győz az "őszirózsás forradalom", Károlyi Mihály gróf lesz a miniszterelnök, megölik Tisza Istvánt.
1919. március 21.-július 31.
Az antant területi követelései miatt lemond Károlyi. A kommunista Kun Béla vezetésével létrejön a Tanácsköztársaság. A kommün 133 napig tartja magát. Szegeden ellenkormány alakul.
1919. november 16.
Horthy Miklós, az ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére bevonul Budapestre.
1920. március 1.
Kormányzóvá választják Horthy Miklóst. Magyarország névleg ismét "királyság", de az államfői hatalom kérdését véglegesen nem rendezik.
1920. június 4.
Aláírják a trianoni békét, amely Magyarország területét 288 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenti. Magyarok milliói kerülnek az összeomlott monarchia utódállamaiba, a magyar külpolitika célja a revízió lesz.
1921. november 6.
Becikkelyezik a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt.
1921-1931
Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik az ország, de a gazdasági világválság hatásait nem tudja kivédeni.
1922.
Magyarország a Népszövetség tagja
1926.
Népiskolai törvény (átfogó oktatási reform)
1931. szeptember
A biatorbágyi viadukt felrobbantása
1932.
A kommunista párt két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét kivégzik
1932-1936
Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika egyre inkább (a fasiszta Németország és Olaszország) a tengelyhatalmak támogatásátkeresi.
1938. május 29.
Az első zsidótörvény
1938. november 2.
Az olasz-német döntőbíróság az első bécsi döntéssel visszaadja Magyarországnak Csehszlovákiától a Felvidék magyarok lakta részét,;
1939. márciusban visszakerül Kárpátalja;
1940 augusztusában a második bécsi döntés Észak-Erdélyt a Székelyfölddel Magyarországnak ítéli.
1939. május 5.
A második zsidótörvény
1940. augusztus 30.
A második bécsi döntés
1940. november 20.
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez
1941. április 3.
Miután Magyarország az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget, öngyilkos lesz Teleki Pál miniszterelnök. Április 16-án Bácska, Baranyai háromszög, Muraköz, Muravidék visszakerül Magyarországhoz.
1941. június 26.
A Bárdossy László vezette kormány hadat üzen a Szovjetuniónak, Magyarország belép a második világháborúba.
1943. január
A Don-kanyarnál megsemmisül a 2. magyar hadsereg.
1944.
március 19-én Magyarországot megszállják a németek;
október 15-én Horthy sikertelen kiugrási kísérletet tesz, másnap a németek lemondásra kényszerítik; "nemzetvezető" lesz Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes párt vezére;
Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása.
1944. december 21.
Debrecenben - a szovjet hadsereg által megtisztított keleti országrészben - összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A másnap megalakult Ideiglenes Kormány hadat üzen Németországnak.
A szocializmus változatai (1945-1987)
1945.
április elején a szovjet hadsereg kiveri a németeket az országból. Magyarország embervesztesége a második világháborúban mintegy 1 millió ember, megsemmisül a nemzeti vagyon 40 százaléka;
novemberben a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt győz.
1946.
február 1-jén Magyarország köztársaság lesz, az államfő Tildy Zoltán;
augusztus 1-jén pénzreform, a forint bevezetése.
1947.
február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat, Csehszlovákia hídfőt (három falut) kap Pozsonynál;
július 1. a hároméves terv elindítása.
1947. augusztus 31.
A "kékcédulás" választásokból a választási csalásoktól sem visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben. Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása, a "szalámi taktika".
1947. szeptember 29.
A bankok államosítása
1948. április 29.
Törvény születik a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
1948. június 12. - A "fordulat évében" egyesül a kommunista és a szociáldemokrata párt, létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A többi párt elenyészik. Az ország teljhatalmú ura Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, miniszterelnök. A katolikus egyház fejét, Mindszenty bíborost koncepciós perben elítélik, államosítják a 10 főnél többet foglalkoztató üzemeket, új alkotmányt fogadnak el, megkezdődik a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. Koncepciós perekben kivégzik vagy börtönbe zárják a kommunista káderek egy részét is. Az életszínvonal drámaian esik, az elégedetlenség nő.
1949. augusztus 20.
Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya.
1953. július 4.
Moszkvai utasításra Rákosi helyett Nagy Imre lesz a miniszterelnök, megkezdődik a hibák "kiigazítása". Nagy Imrét 1955 áprilisában leváltják, később kizárják a pártból.
1956.
október 23-november 4.
Forradalom és szabadságharc a belpolitikai élet demokratizálásáért, a nemzeti függetlenségért. november 1-jén Nagy Imre kormányfő bejelenti Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből;
Kádár János november 4-én bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását, és behívja a szovjet csapatokat. A forradalmat leverik, a példátlanul véres megtorlás több mint kétszáz életet követel, (általános, de nem teljes) amnesztiát csak 1963-ban hirdetnek. Letartóztatják a jugoszláv nagykövetségen menedéket kérő, de azt elhagyó Nagy Imrét és társait is.
1958. június . 16.
A halálra ítélt Nagy Imrét és társait kivégzik.
1959. március 19-én megkezdődik és
1961. február 19-re befejeződik a mezőgazdaság szocialista átszervezése.
1960. április 1.
Részleges amnesztia
1962. november 20-24.
Az MSZMP VIII. kongresszusa megállapítja, hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.
1963. március 22.
Általános közkegyelem
1964. szeptember 15.
A Vatikán és Magyarország megbízottainak megállapodása Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.
1966. május 27.
Az MSZMP KB határozatot hoz az új gazdasági mechanizmusról.
1968. augusztus 21.
Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaként részt vesz Csehszlovákia szovjet megszállásában, a "prágai tavasz" leverésében. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése visszaesik.
1971. szeptember 28.
Mindszenty József végleg elhagyja Magyarországot, és Rómába távozik.
1974. február 14.
A minisztertanács döntése a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.
1978. január 6.
Az Egyesült Államok visszaadja a második világháború után Amerikába került Szent Koronát és a koronázási jelképeket.
1985. június 14-16.
A "létező szocialista rendszer" társadalmi ellenzékének monori találkozója.
Az átmenet és a rendszerváltozás Magyarországa (1987-2000)
1987. szeptember 27.
Létrejön a Magyar Demokrata Fórum, amely
1988-ban független társadalmi szervezetté alakul.
1988.
március 30. Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz);
az MSZMP május 20-22-i pártértekezletén felmentik Kádár Jánost a főtitkári tisztségből;
november 13-án a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ).
1989.
január 28.
Pozsgay Imre 1956-ot népfölkelésnek nevezi;
március 4-én újraalakul a Független Kisgazdapárt (FKGP);
március 23-án megalakul az Ellenzéki Kerekasztal;
az Országgyűlés november 24-26-i ülésszakán Németh Miklós lesz a miniszterelnök;
június 13-szeptember 18-ig politikai egyeztető tárgyalások folynak az MSZMP,
az Ellenzéki Kerekasztal, a társadalmi szervek és mozgalmak (harmadik oldal) között a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakításáról;
június 16-án, kivégzésük évfordulóján újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait;
július 6-án meghal Kádár János, jelképesen is véget ér a nevével fémjelzett korszak;
szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt. (Ősszel leomlik a két világrendszer közötti "vasfüggöny", sorra megbuknak a kelet- és közép-európai szocialista rendszerek.)
1989. október 23.
Kikiáltják a köztársaságot
1990. március 12-től június 30-ig
a szovjet csapatok kivonulása
1990. március 25-től április 8-ig
az első szabad többpárti parlamenti választások, az MDF győzelme.
1990. május 23.
Antall József lesz a miniszterelnök.
1990. augusztus 3.
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke.
1990. október 25-28.
Taxisblokád Magyarországon.
1993.
március 29. Magyarország az EFTA társult tagja.
május 11. Magyar-ukrán alapszerződés.
szeptember 4. Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.
december 12. Antall József halála.
1994.
február 8-án Magyarország aláírja a januári brüsszeli NATO csúcson elfogadott ?Partnerség a békéért" program keretdokumentumát;
április 1-jén a hivatalos EU-csatlakozási kérelem benyújtása Athénban;
májusban a választások az MSZP győzelmével érnek véget. Horn Gyula alakít kormányt koalícióban az SZDSZ-szel.
1995.
március 12. A Bokros-csomag bejelentése
március 19. Magyar-szlovák alapszerződés
április 19. Magyar-szlovák Duna-egyezmény
május 7. Az OECD 27. Tagja Magyarország
július 26. Az EU-kérdőívek átadása
szeptember 6. Hazánkba látogat II. János Pál
szeptember 16. Magyar-román alapszerződés.
szeptember 25. Diáktüntetések a felsőoktatási tandíj ellen.
1996. január 13. Clinton elnök Taszáron
1997. december 13. Luxembourgban az EU állam- és kormányfői deklarálják, hogy 1998 tavaszán megkezdik a kormányközi csatlakozási tárgyalásokat.
1998. május 10. és május 24.
A Fidesz Magyar Polgári Párt győz a választásokon;
kormányfő Orbán Viktor
1999. március 12.
Magyarország NATO-tag
2000. január 1.
Millenniumi év kezdete
2000. február 2.
Ciánszennyezés a Tiszán
2000. június 5.
Mádl Ferenc a köztársasági elnök
2002.
április 7 és 21 . A Magyar Szocialista Párt győz a választásokon; a miniszterelnök Medgyessy Péter
október 20. Önkormányzati választások Magyarországon (részvétel: 51,06%)
2003.
április 12. Az eredményes EU-népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a IGEN választ adott;
április 16. Az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést
2004.
május 1. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz
(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában, Sulinet)

Budapest II.

Az Árpád-házi királyok egyre gyakrabban a Pest melletti Rákos mezőre hívták össze az országgyűlést - és tartották Budán udvarukat. A város királyi esküvők, nagyúri viszályok színtere, de polgárai maguk is politizáltak: III. András halála után Buda a pápa jelöltjével, az Anjou-házbeli Károly Róberttel szemben Vencel cseh trónörököst támogatta. Midőn az országban tartózkodó pápai legátus ezért egyházi tilalom alá helyezte a várost, válaszul a polgárok megbízására Lajos, budai pap, a pápát közösítette ki. A koronát végül mégiscsak Károly Róbert nyerte el, akit e zavaros időkben négyszer koronáztak meg, harmadszor éppen Budán. A budaiak tehát megbékéltek királyukkal, akinek fia, (I.) Nagy Lajos már állandó székhelyül választotta a várost, anyja, Károly Róbert özvegye, pedig a szomszédos Óbudát, ahol apácakolostort is alapított. Ettől kezdve Óbuda, a török hódításig, a mindenkori királynék városa lett.

Fellendülés a 14-16. században

Budán a 14. században a templomok mellett főnemesi és polgári lakóházak is épültek. Utcái mesterségek neveit kapták, jelezve, hogy jelentős létszámban élnek itt iparosok, kézművesek, kereskedők, akiknek megrendelést a királyi udvar és a gazdag városi polgárok adtak. Zsigmond uralkodása alatt állították össze Buda város német nyelvű jogkönyvét, mely a város kiváltságleveleit, szabályrendeleteit, céhszabályait, szokásjogát foglalta rendszerbe. A középkori Magyarországon ezután az elnyerhető városi kiváltságok legmagasabb fokát jelentette az uralkodók által más városoknak adományozott "budai jog".

A Duna túlsó partján fekvő Pest igen lassan heverte ki a tatárjárás okozta pusztítást. A XV. század első felében nyerte csak vissza szabad bíró- és tanácsválasztási jogát, mert addig Budáról kapott bírót és tanácstagokat. Lakói elsősorban állat- és borkereskedelemmel foglalkoztak.

A két város a középkorban Mátyás uralkodása alatt érte el fénypontját. Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt kiépült a királyi palota, s az udvar - különösen Mátyás humanista udvara - Budára vonzotta az értelmiségieket - világiakat és egyháziakat egyaránt. A budai domonkos rend főiskolája az ő idejében például egyetemi jelleggel bírt, s a városban működött mintegy tíz évig az első magyarországi nyomda, Hess András nyomdája. A városnak a XV. század folyamán mintegy 10-12 ezer lakosa volt. A német patríciusok mellett már a magyar polgárok is beleszólást nyertek a város ügyeinek intézésébe: a század közepére elérték ugyanis, hogy a száztagú városi nagytanács fele-fele arányban magyar és német polgárokból álljon; a nagytanács saját kebeléből 6-6 magyar és német tanácstagot válasszon; a bírót pedig évenként felváltva a magyar, illetve a német polgárok köréből kellett választani.

Török hódoltság

A XV. században szomszéddá lett török birodalom és a magyar királyság közötti - fegyveres összecsapásoktól sem mentes - fegyverszünetnek vetett véget I. Szulejmán szultán, midőn 1526. augusztusában megindult hadaival Magyarország ellen. A fiatal, alig 18 éves II. Lajos király a Gellérthegy alatti táborból indult négyezer fegyveres élén a mohácsi csatatérre. A hadjárat költségeit Pest és Buda templomainak begyűjtött, beolvasztatott és pénzzé veretett kincseiből fedezte. A mohácsi csatavesztés (augusztus 29.) és a király halálának hírére Mária királyné, s a német polgárok közül is sokan, elmenekültek Budáról.

Az óvatosan haladó, de fegyveres magyar haderőbe többé nem ütköző Szulejmán szeptemberben érkezett hadai élén az ország szívébe, Budára. A királyi palotát kiraboltatta, mind a két várost felégettette; a tűzben elhamvadtak a városok kiváltságleveleit, okleveleit őrző levéltárak. A török hadsereg azonban ekkor még kivonult az ország fővárosából, ám béke nem jött sem az országra, sem a porig sújtott városok lakóira. Pártharcok színhelye lett a magyar királyok székhelye: Habsburg Ferdinánd és az ország leggazdagabb főura, Szapolyai János vetélkedtek a koronáért és a budai vár birtoklásáért. Mielőtt a török haderő csellel végleg elfoglalta volna magának a várat, a városok is és a vár is megszenvedte mind Ferdinánd, mind Szapolyai ostromló hadait. Talán kárpótlásul szolgálhatott a budai polgároknak, hogy hűségükért a megkoronázott János király 1533-ban kollektív nemességgel ajándékozta meg őket. 

1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után tizenöt évvel - foglalta el a török sereg a budai várat. A szultán Budát egy török tartomány - vilájet - székhelyévé tette, élére pasát állított, Pestre pedig egy 3000 fős őrséget rendelt ki. Ettől kezdve Buda a török birodalom nyugati kulcsának, stratégiai fontosságú helyének számított.

Más kultúra, más életforma honosodott meg a két város falai között. A mohamedán alattvalók hitét Budán 12, Pesten négy mecset erősítette. A gyér és megtűrt keresztény lakosság - melynek templomait egy kivételével elvették - fizette az adót, végezte az ingyen munkát, adta a kötelező ajándékot és mindemellett betegség, járvány sújtotta, szenvedett tűzvésztől, árvizektől. Pest még egy ideig kereskedelmi központként szolgált, de az ország hadszíntérré változása nem kedvezett e békés foglalkozásnak és hamarosan jelentéktelen kisvárossá süllyedt. Pusztulás lett úrrá mindenütt a városokban.

A középkori magyar városi közigazgatás csak látszólag maradt fenn érintetlenül. A budai és a pesti bírák és városi esküdtek működésének körét ugyanis a törökök határozták meg és jelölték ki. A magyar bíró a török hatalom alkalmazottja volt, a parancsok közvetítője a keresztény magyar lakosság - a gyaurok - felé. A török időkben Pesten és Budán jelentős létszámban éltek még rácok, zsidók, itáliaiak és cigányok is.

A XVI. század közepétől Habsburg-uralkodók, akik megkoronázott magyar királyok voltak, többször tettek - sikertelen - kísérletet Buda és Pest visszafoglalására. A XVII. század végén - miután a Habsburg-uralom alá tartozó magyar országrész Bécs kapuja, amit a császárváros 1683. évi sikertelen ostroma is igazolt - a török uralom alatt sínylődő területek felszabadítása elkerülhetetlen feladat lett. 1686-ban a felszabadító háború megindítása az európai uralkodók összefogását, katonáit és pénzét igényelte, legfontosabb állomása pedig Buda fölszabadítása volt. A három hónapos ostromot Lotharingiai Károly vezette. 1686. szeptember 2-án a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. Az ár: a vár és a város teljes pusztulása. Egy lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. A lakosság csaknem teljesen elpusztult, a túlélők fogságba kerültek. Az utolsó budai pasa - Arnót Abdurraman - elesett a harcokban.

Újjáépítés

Buda újjáépítése - kiemelkedő hadászati jelentőségénél fogva - politikai megfontolások tárgya lett. A csatazaj elültével németek, svábok osztrákok, spanyolok, bajorok, szerbek, horvátok, franciák, törökök maradtak vissza - magyaroknak azonban tilos volt a vár területére lépni. A városba és szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat, s jelentős kedvezményekben részesítették őket, azért hogy letelepedjenek.

Pest városa a felszabadítás után mindössze tíz évvel, 126 házból állt; az építést itt is megelőzte a romeltakarítás, amelyre a város vezetése sajátos módot eszelt ki: nem szedett vámot ugyanis attól az árustól, aki áruval megrakott lovas szekérrel érkezett, s vállalta, hogy kifelé tartva egy szekér törmeléket elfuvaroz a városból. Az újjáépítés azonban nemcsak a falak újrahúzását jelentette, hanem - a körülményekhez képest gyorsan fejlődő és öntudatosodó - polgárság azon igényét is, hogy Pest is és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. Mindkét város csak két évtizedes - együtt vívott - szívós küzdelem árán jutott jogaihoz. Bár Budát II. Lipót 1703-as kiváltságlevelében fővárosnak nevezi ugyan, de a város valójában messze áll attól, hogy e hivatását betöltse. 1711-ben Eleonóra régens-császárnő helyezte vissza mind a két várost teljes - szabad királyi városi - jogaiba, nem utolsó sorban a Rákóczi szabadságharc alatt tanúsított rendíthetetlen hűségük jutalmaképpen.

Szabad királyi város

A szabad királyi város polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal - többnyire városi házzal - rendelkeztek, s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. Vezetőiket - a polgármestert, a bírót, a főkapitányt - választották. A városi tanács intézte a polgárok és a polgárjoggal nem rendelkező városlakosok ügyes-bajos dolgait. Az adót egy összegben fizették, pallosjoguk volt, s követeket küldtek az országgyűlésekre. Buda első polgármesterének Prenner Farkas Andrásnak császári kapitányi rangja azt jelezte, hogy a város még katonai irányítás alatt áll. Pest ügyeit több mint nyolcvan évig bíró intézte - az első Vatula János - , polgármestert csak 1773-tól választott a város. Pest első polgármestere Mosel József volt. A város irányítását a tanács mellett egy-egy - a jómódú polgárok közül kikerülő, szűk - ún. választópolgári testület tartotta kezében. A városvezetés hatásköre azonban nemcsak a városfalakon belüli településre terjedt ki, hanem az egyre terjedő, fejlődő külvárosokra is. Pest külvárosai a XVIII-XIX. század folyamán: a Belvároson kívül a Terézváros, a Józsefváros, a Ferencváros, valamint az Új-, azaz a Lipótváros. Budáé a Vár mellett: a Tabán (vagy Rácváros), a Víziváros, a Krisztinaváros, az Országút és Újlak.

A XVIII. század folyamán a két város lakossága 20-24 ezer körül mozgott, de újabb száz év múlva Pest már 100 ezren felüli lélekszámmal bírt, míg Buda lakosai 50 ezer főt számláltak. Míg a XVIII. század elején a Duna partján két kisváros terült el, csekély népességgel, provinciális jelleggel, addig a XIX. században az ország földrajzi központjának számító Pest Magyarország kereskedelmének központjává vált. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok a két országrész - az Alföld és a Dunántúl - lakosságával együtt.

Buda és Pest az ország központja Buda a XVIII. századra az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. József intézkedései nyomán. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el nagyszombati egyetemet, II. József pedig a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba.

E században alakult ki - építészetileg - Pest klasszicista stílusa, míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. Sajátos módon a legfőbb városrendező erőt a természeti katasztrófák jelentették, így az 1838-as pusztító árvíz, melynek rombolása után az újjáépített Pest elnyerte máig meghatározóan nagyvárosias külsejét. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte, s József nádor - különösen Pestet építő - tevékenysége.

Buda szabad királyi város polgársága és Óbuda mezőváros lakossága a felszabadítás után is szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban, míg Pesten kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése, világítása, a tisztaság, a közbiztonság, még sok kívánnivalót hagyott maga után.

A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. 1830. körül látható volt, hogy Pest fejlődése feltartóztathatatlan. Rohamosan nőtt a népesség, megépültek a nagykereskedelem és a pénz központjai, paloták, szállodák nőttek ki a földből, és felpezsdült a kulturális élet is. Szükség volt azonban egy olyan átfogó programra, amely a modernizálás összes területét magába foglalta. Ezt a programot gróf Széchenyi István hozta létre. Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. 1832-ben megalakította a Budapesti Hídegyletet, és megnyerte tervének József nádort is. Az első állandó Duna-hidat végül csak a levert szabadságharc után, 1849. novemberében adhatták át a forgalomnak. A Lánchídon kívül még számos budapesti épület, intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. Az ő neve fémjelzi a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Alagút megépülését, vagy a folyamszabályozás, a gőzhajózás, vagy a lóversenyek elindulását. A két város összetartozásának és egymásrautaltságának első megfogalmazója is Széchenyi István volt, aki 1829-ben javasolta először nyilvánosan, hogy Pestnek és Budának Budapest néven egyesülnie kell.

Forradalom és szabadságharc

1848-ban a forradalom idején Pest Magyarország központja lett. Az 1848-ban született törvények kimondták, hogy évente Pesten kell összehívni az Országgyűlést, és Buda-Pesten lesz a magyar kormány székhelye is. Pesten összpontosult a függetlenségi mozgalom is: ott alakult meg a szabadságharc vezetésére a Honvédelmi Bizottmány, és Kossuth Lajos is ott kezdte el toborozni a honvédsereget.

Összesen két hónapig volt Pest és Buda a szabadságharc vezetésének a kezén. 1849. június 24-én Szemere Bertalan miniszterelnök rendeletet adott ki Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről. Ekkorra azonban a császári csapatok már Pest felé nyomultak. A pesti polgárok közül több mint harmincezren elmenekültek, és július 8-án Kossuth és a magyar kormány is eltávozott Pestről. 1849. július 19-én Haynau táborszernagy, Magyarország katonai parancsnoka kiáltványban hirdette ki a rendkívüli állapotot. A katonai parancsnokság pedig hozzálátott Pest-Buda erődítménnyé való kiépítéséhez. Ekkor készült el a Gellért-hegyen a Citadella és megerősítették a Budai vár támfalait is.

A városegyesítés évei

A bécsi politikának azonban nem sikerült tartósan csökkenteni Pest befolyását. A város tovább gyarapodott és növekedett. A 1867-ben, a kiegyezés után, amikor I. Ferenc József magyar király is lett Pesten hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben pedig az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Vezetése alatt a tanács olyan programot hozott létre, amely felölelte a Duna budapesti szakaszának szabályozását, rakpartok, közraktárak, hidak, bulvárok, egy központi pályaudvar és egy vasúti híd építését, valamint a főbb útvonalak szabályozását. A városrendezésre 1870-ben írtak ki pályázatot, amit Lechner Lajos építész nyert meg. Őt a főváros középítési igazgatójának nevezték ki.   

Ettől kezdve állandó építkezési területté vált a város. Nekifogtak a pesti utcák tömeges kiszélesítésének, meghosszabbításának, rendezésének. 1871-ben elkezdték építeni az Andrássy utat, és még ugyanebben az évben törvény született a Nagykörút építéséről. Elkészült a második Duna-híd, a Margit-híd is.

A kiegyezés után indult meg a tömegközlekedés kiépítése is. A Kálvin tér és Újpest, valamint a Lánchíd és Óbuda között sínen közlekedő kocsik szállították az utasokat. 1887-ben pedig forgalomba állították a mai villamos ősét a Nagykörúton. 1870-ben megindult a Várhegyre a Sikló, négy évvel később pedig a Szabadság-hegyre a Fogaskerekű. Az 1880-as évek második felében kiépült a Cinkota és Soroksár közötti, valamint szentendrei HÉV. A korszak másik két vívmánya a távirda és a telefon. 1874-ben nyílt meg a Központi Távirda, öt évvel később pedig megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. A városban megjelent a sajtó, mint intézmény. Felépült a József körút sarkán a Budapesti Hírlap újságpalotája, ami egy épületben egyesítette a szerkesztőséget, a kiadót és a nyomdát. Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei a kávéházak és mulatók: a New York kávéház, a Centrál, a Japán Kávéház, vagy a Somossy Orfeum. 1884-ben pedig elkészült az Ybl Miklós tervezte Operaház is.

Millennium

A korszak csúcspontja a millennium éve, 1896. volt. Ebből az alkalomból országos kiállítást rendeztek. A budapesti kiállítás épületei a Városligetben kaptak helyet. Az itt megépült új épületekben mutatták be Magyarország mezőgazdaságát, iparát, kereskedelmét, kultúráját, tájait, városait. Erre az alkalomra kiépült Európa első földalatti vasútja, a Kisföldalatti is. A lipótvárosi Duna-parton ekkor már olyan előrehaladott állapotban volt az Országház építése, hogy ünnepi ülését már az új kupolacsarnokban tarthatta meg a Tisztelt Ház. A gótikát visszaálmodó épület felavatására 1902-ben került sor. A város belterülete ekkor már egészen a mai Szent István körútig terjedt, ott épült fel a pesti polgárság színháza, a Vígszínház. A körút másik végéhez közel pedig elkészült az Iparművészeti Múzeum szecessziós épülete.

A két világháború időszaka

A XX. század elejének meghatározó fővárosi személyisége Bárczy István polgármester, aki működése során a magyar városok szervezetének felállításán keresztül kísérletet tett a városi polgárság megszervezésére is; s míg Budapesten nemcsak az ország gazdasági és szellemi, hanem politikai életének a túlsúlya is érvényesült - s ez éreztette hatását a mindenkori városvezetésben - addig Bárczy polgármestert a budapesti várospolitika erőteljes képviselete jellemezte.

Az első világháború szenvedéseire a főváros népe 1918-ban az őszirózsás forradalommal válaszolt, 1919. márciusától pedig a négy hónapig tartó proletárdiktatúra hagyott mély nyomot polgárainak életén és világnézetén. A trianoni határokkal megkisebbedett ország fővárosának politikai súlya és szerepe még tovább növekedett, jóllehet a főváros és a kormány kapcsolatára a "bűnös város" koncepció nyomta rá bélyegét, s utóbbi úgy próbálta csökkenteni Budapest súlyát az ország életében, hogy törvény által korlátozta belső önkormányzatát (1930:XVIII.; 1934:XII. tc.). Minden adminisztratív korlátozás ellenére azonban a főváros rendelkezett saját vagyona felett, önálló gazdálkodást folytatott, a városi adók bizonyos hányadával számolhatott bevételei között - s vezetői igyekeztek a világvárosi szerepkörnek megfelelni. A főváros körül kialakult egy agglomerációs gyűrű, melynek falvai, községei ezer szállal kötődtek a fővároshoz. Nagy-Budapest létrehozására azonban a 2. világháború előtti városatyák nem vállalkoztak.

A jelentősen megcsonkított autonómia birtokában a városvezetés cselekvésképtelennek bizonyult az 1940-es évek eseményeivel szemben, tehetetlenül szenvedte el a nyilas rémuralmat, lakossága egy részének elhurcolását - s végül egy esztelen háború pusztítását, amelynek eredményeképpen Budapest az egyik legtöbbet szenvedett, leginkább lebombázott, elpusztított városa lett Európának.

A centralizáció évei

1945-ben az országgal együtt romokban heverő főváros ismét az országos politika színtere lett elsősorban. Az újjáépítés heroikus munkájára, az élet újraindítására a fővárosban a Budapesti Nemzeti Bizottság vállalkozott. A Bizottság azonban nem válhatott a többpárti várospolitika demokratikus fórumává. Az 1948-ban hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja által 1950-ben bevezetett szovjet típusú tanácsrendszer ugyanis a demokratikus fejlődés hagyományaival való végleges szakítást jelentette. A centralizált vezetés semmiféle helyi - történeti - érdek érvényesülésének nem adott lehetőséget. Bár a fővárosban élt az ország lakosságának egyötöde, az ipari termelés 60 %-a innen került ki, s a tudományos élet képviselőinek 80 %-a a fővárost választotta lakhelyül, Budapest csupán a 20. megye volt az ország 19 megyéje mellett. Az egyesítéskor létrehozott 10 kerület 1930-ban 14-re bővült, s most 1950-ben, a peremvárosok és községek bevonásával - azaz Nagy-Budapest létrehozásával - 22-re nőtt.

A főváros - új - képviseleti testülete a Fővárosi Tanács volt, élén a Végrehajtó Bizottsággal, mely nem csupán szakigazgatási, hanem politikai szervezet is volt, s amely szervezetben a politikai megbízhatóság számított és nem a szakértelem, a hozzáértés. A főváros teljesen elvesztette gazdasági önállóságát. Bevételeivel a kormány rendelkezett, s az ország tervutasításos gazdasági rendszerében a főváros a központi - azaz állami - forrásból igényelte a működéséhez szükséges anyagi keretet. Költségvetésében előre meg kellett terveznie a várható bevételek és kiadások mellet a - veszteséget, a hiányt is (!), miközben Nagy-Budapest agglomerációs gondjainak megoldása is súlyos teherként jelentkezett költségvetésében. Az 1954:IX. és X. tc. - a tanácsokról és a tanácstagok választásáról - a túlszabályozott állami irányításon próbált enyhíteni - csekély eredménnyel.

Az 1956-os forradalom

1956 őszén Budapest ismét a forradalom városa lett. Az ötvenes évek politikai elnyomása, az idegen - szovjet - megszállás elleni tiltakozás elsőként a magyar fővárosban robbantott ki fegyveres harcot. A forradalom október 23-án diáktüntetéssel kezdődött, és még aznap éjjel a Rádió épületénél lövöldözésbe torkollott. Hamarosan a hadsereg segítségével a néhány napig győztes forradalom Nagy Imre miniszterelnök vezetésével megkísérelte az "emberarcú szocializmus" megvalósítását. A forradalmat azonban a szovjet katonai túlerő leverte, s alig több mint tíz évvel a világháború befejezése után másodszor is szétbombázták Budapest belterületét. A megtorlás, a kivégzések levezénylésére pedig Kádár Jánost nevezték ki.

A legvidámabb barakk

Az ország új vezetésének a feszültségek oldása érdekében többet kellett foglalkoznia az emberek életviszonyaival. A lakásgondok megoldására elindult a lakótelep-építési program, csökkentek a lakosság megélhetési gondjai. A szocializmus kirakat-városa lettünk. Kádár János hosszú uralma a korlátozott jogok mellett a keleti blokk leginkább nyitott országát, viszonylagos jólétet és biztonságot hozott. Az irányítás központja továbbra is Budapest maradt, az állam és a párt szervei mind a fővárosban helyezkedtek el. Megkezdődött a város újjáépítés is, aminek azonban rengeteg hiányossága is volt. A lakótelepi építkezések elvonták a hatóságok figyelmét a Belváros háborús sérüléseiről. Ha néhány házat helyre is állítottak, azt gyakran rossz minőségű anyaggal tették, és az olcsó megoldások érdekében számtalan - még meglévő - eredeti emléket is elpusztítottak.

A rendszerváltás

A nyolcvanas évekre egészen meglazult a diktatúra, és időnkénti retorziókkal számolva már működni tudott a föld alatti ellenzék is. Az egyik legfontosabb szamizdat kiadó, az AB Kiadó 1981-től folyóiratot is működtetett Hírmondó címmel. A 80-as évek végére ellankadt a kormányzat ébersége, és elfáradt a Szovjetunió is. 1988-89-ben óriási demonstrációkat szerveztek Budapest utcáin, a dunai vízi erőmű felépítése ellen, erdélyi tüntetés alkalmából, vagy az 1956-os hősök gyászszertartásán.

1990. őszén a parlamenti választásokat követően lezajlottak az önkormányzati választások is. Budapest főpolgármestere Demszky Gábor (SZDSZ) lett, aki 20 éven át vezette a várost. 2010-ben jobboldali vezetése lett a fővárosnak, Tarlós István lett Budapest első embere, akit 2014. október 12-én újraválasztottak.

Budapest

Budapest története

Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" fővárosa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik, sőt Pest és Buda szabad királyi városoknak, valamint Óbuda mezővárosnak, mint lakott településnek története, a homályba vész. Az ellentmondás látszólagos, s abból ered, hogy a három város csupán a múlt század második felében egyesült.

Őskor

Tudjuk, hogy a budai mészkőbarlangokat már az ősember is felfedezte és szálláshelyül használta. A Duna ezen szakasza pedig már igen korán átkelőhelyként szolgált, s azt is tudjuk, hogy itt már lakott település volt a korai bronzkorban, Kr. e. a XIX. században. Több száz év múlva a kelták fejlett társadalmáról, városias településeiről adnak hírt a régészeti leletek.

Ókor

A Kr.e. II. század közepétől jelennek meg e térségben a római hódítók, s a folyó a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette. Az átkelőhelyeken a birodalmat védő katonai táborok épültek, a légiós táborok mellett pedig polgárvárosok alakultak ki. Közülük az egyik legjelentősebb, Aquincum - a mai Óbuda területén - a Kr. u. 103-ban kettéosztott Pannonia tartomány közül Pannonia-inferior székhelye. A polgárok kőből építették házaikat, fürdőiket; szórakozásaikról az amphiteátrum, biztonságukról pedig a római katonaság gondoskodott.

Az állandósuló barbár támadások miatt a rómaiak a Duna túlsó partján is erődöt építettek, s így Pest alapjait is megvetették. A különböző barbár népcsoportok fegyveres betörései miatt a birodalom e keleti határvonalát gyakran látogatták a császárok. Hadrianus (Kr. u. 117.), Diocletianus (298 k.), I. Valentinianus (374-375.) Aquincumból irányította hadműveleteit.

A IV. század közepétől erősödő gót-hun-alán betöréseket azonban a gyengülő, majd széteső római birodalom katonai ereje nem volt képes visszaverni.

A legenda szerint Aquincum - a mai Óbuda, azaz a régebbi Buda - a hun vezér, Attila bátyjáról, Budáról (Bleda) kapta nevét. A valóság azonban az, hogy Attila székhelye feltehetően a romanizált lakosságtól elhagyott romváros mellett lehetett. A hun birodalom szétesése után újabb népcsoportok hullámzottak keresztül Pannonián, majd az avarok építették ki államukat, Nagy Károly frank birodalma elleni szívós harc közepette. Magyar törzsek harcosai először a 880-as években érkeztek e tájra, hol a morva fejedelem szövetségeseiként harcoltak a frankok ellen, hol a frankokat segítették győzelemre Szvatopluk morva fejedelem ellenében.

Honfoglalás

A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencét a IX. század végén vették birtokukba. A fejedelmi törzs Árpád vezetésével az ország e természetes földrajzi központján Aquincumot választotta szálláshelyül. A honfoglaló vezért, Árpád fejedelmet, 907-ben a római kori város romjai közelében temették el. A honfoglaló magyarok szláv-bolgár népeket találtak a folyam két partján.

Az államalapítás

A dunai átkelőhely jelentősége a X. századtól folyamatosan nőtt, s szomorú nevezetessége, hogy a pesti oldalról a túlpartra igyekvő Gellért püspököt - az államalapító I. (Szent) István fiának, Imre hercegnek nevelőjét - itt fogták el lázadó pogány magyarok, s a Kelenföldi hegyről - a mai Gellérthegyről - taszították a mélybe.

Óbuda a kereszténység felvétele után az a középkori város, mely a királyok tartózkodási helye lett. A krónikák kőházakról szólnak, úthálózata római kori örökség; tudunk piacáról, arról, hogy III. Béla király karácsonyt ünnepelt falai között, s hogy 1223-ban tűzvész pusztított a városban. A 13. század folyamán királyi vár épült a területén. Buda területén szétszórtan földesúri települések, egyházi birtokok, királyi szolgáló népek falvai alakultak ki. A lakosság itt elsősorban szőlőművelésből és bortermelésből élt, - s ez is római kori öröksége volt e tájnak.

Pestnek a X. században szláv-bolgár, valamint muzulmán kereskedő lakosai voltak. Nevének eredetét is szláv-bolgár szóban - kemence - vélik felfedezni. A XII. századtól pedig már fallal körülvett virágzó, gazdag német kereskedőváros. Kiváltságlevelét 1230-ban kapta az uralkodótól, II. Endrétől.

Az Árpád-ház uralkodása

A három város történelme elválaszthatatlanul egybeforrott az ország történetével: l241-ben IV. Béla király a húsvéti nagyböjtöt Óbudán tartotta, de Pestre hívta az ország mozgósított haderejét, mert innen indult az országba betörő mongolok ellen. A Sajó menti csatában súlyos vereséget szenvedett, s kimenekült az országból. A tatár sereg először Pest városát, majd 1241/1242 telén a befagyott Dunán átkelve, Óbudát perzselte fel. A lakosság vagy elmenekült vagy elpusztult. A tatárok távozása után, a méltán második honalapítónak nevezett IV. Béla 1244-ben megújította a pesti hospesek árumegállító jogot is tartalmazó városi kiváltságait, majd - egy újabb tatár támadás hírére - elrendelte, hogy a budai várhegyen kőből várat építsenek. Az itt megtelepedőknek Pest város 1244-es kiváltságlevelét adományozta. Pár évtized múlva már mind a magyar mind a német lakosság saját templommal rendelkezett. A Duna közepén fekvő Nyulak-szigetén - a mai Margitszigeten - a domonkos rendi apácakolostorban a király lánya, Margit lelt otthonra.

Miskolc

Miskolc azon kevés európai települések közé tartozik, melyek történelme 70 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A belvárosban előkerült régészeti leleteknek köszönhetően bizonyítható az őskori ember jelenléte, így a várost és térségét Magyarország legrégebben lakott területének nevezhetjük. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül. 1365-ben Nagy Lajos király emelte mezővárosi rangra, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával, mely oppidum később kiváltságokkal és adományokkal is kiegészült. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat és 14 179 lakost jegyzett föl a városban. A 18. és a 19. század folyamán több fontos épület is épült, köztük a városháza, az új megyeháza, a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, továbbá számos iskola és templom. 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat.

Miskolc 1907-1909 között - elszakadván Borsod megyétől - önálló törvényhatósági jogot kapott. Addig a városnak hivatalosan nem volt címere. Természetesen régebben is használtak különböző városjelvényeket; legkorábban egy királyfejes ábrázolást SIGILLUM CIVITATIS MISKOLCZ (Miskolc város pecsétje) feliratút.

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király címeres kiváltságlevelet adományozott a városnak, amelyet 1909. május 11-én látott el kézjegyével. Az új városcímer korábbi ábrázolások ötvözésével jött létre. Pajzsán Szent István király mellképe látható, fölötte egyik kezében szőlőfürtöt, másik kezében búzakalászokat tartó hajdú.

Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg. 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Az elmúlt évszázadokban Miskolc sorozatosan élte át megpróbáltatásokat, melyek bár megrendítették a várost, egyre szilárdabb településként töltötte be társadalmi, gazdasági és politikai funkcióját. A kohászati múltja miatt korábban „acélvárosnak” nevezett Miskolc az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül és vált egyre inkább a dicső jelzők fővárosává. Iparváros helyett ma már sokkal inkább „zöld városnak” nevezzük, ugyanis elsőként csatlakozott a magyarországi városok közül a környezet védelmét és fenntarthatóságát szem előtt tartó Zöldebb Városokért (Green City) mozgalomhoz. Az újabb idők kulturális rendezvényeinek közül a nemzetközi rangra lépett Bartók Plusz Operafesztivál után „az opera magyar fővárosa”, a nemzetközi filmes szakmában előkelő rangot kivívott Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak köszönhetően a „film magyar fővárosa”, sőt, a Miskolci Galériában 1961 óta megrendezett grafikai biennálé, majd triennálé-sorozat után a „grafika magyar fővárosa” megnevezések illetik.

https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/varosinformacio/miskolci-informacio/miskolc-tortenete