Budapest

Budapest története

Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" fővárosa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik, sőt Pest és Buda szabad királyi városoknak, valamint Óbuda mezővárosnak, mint lakott településnek története, a homályba vész. Az ellentmondás látszólagos, s abból ered, hogy a három város csupán a múlt század második felében egyesült.

Őskor

Tudjuk, hogy a budai mészkőbarlangokat már az ősember is felfedezte és szálláshelyül használta. A Duna ezen szakasza pedig már igen korán átkelőhelyként szolgált, s azt is tudjuk, hogy itt már lakott település volt a korai bronzkorban, Kr. e. a XIX. században. Több száz év múlva a kelták fejlett társadalmáról, városias településeiről adnak hírt a régészeti leletek.

Ókor

A Kr.e. II. század közepétől jelennek meg e térségben a római hódítók, s a folyó a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette. Az átkelőhelyeken a birodalmat védő katonai táborok épültek, a légiós táborok mellett pedig polgárvárosok alakultak ki. Közülük az egyik legjelentősebb, Aquincum - a mai Óbuda területén - a Kr. u. 103-ban kettéosztott Pannonia tartomány közül Pannonia-inferior székhelye. A polgárok kőből építették házaikat, fürdőiket; szórakozásaikról az amphiteátrum, biztonságukról pedig a római katonaság gondoskodott.

Az állandósuló barbár támadások miatt a rómaiak a Duna túlsó partján is erődöt építettek, s így Pest alapjait is megvetették. A különböző barbár népcsoportok fegyveres betörései miatt a birodalom e keleti határvonalát gyakran látogatták a császárok. Hadrianus (Kr. u. 117.), Diocletianus (298 k.), I. Valentinianus (374-375.) Aquincumból irányította hadműveleteit.

A IV. század közepétől erősödő gót-hun-alán betöréseket azonban a gyengülő, majd széteső római birodalom katonai ereje nem volt képes visszaverni.

A legenda szerint Aquincum - a mai Óbuda, azaz a régebbi Buda - a hun vezér, Attila bátyjáról, Budáról (Bleda) kapta nevét. A valóság azonban az, hogy Attila székhelye feltehetően a romanizált lakosságtól elhagyott romváros mellett lehetett. A hun birodalom szétesése után újabb népcsoportok hullámzottak keresztül Pannonián, majd az avarok építették ki államukat, Nagy Károly frank birodalma elleni szívós harc közepette. Magyar törzsek harcosai először a 880-as években érkeztek e tájra, hol a morva fejedelem szövetségeseiként harcoltak a frankok ellen, hol a frankokat segítették győzelemre Szvatopluk morva fejedelem ellenében.

Honfoglalás

A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencét a IX. század végén vették birtokukba. A fejedelmi törzs Árpád vezetésével az ország e természetes földrajzi központján Aquincumot választotta szálláshelyül. A honfoglaló vezért, Árpád fejedelmet, 907-ben a római kori város romjai közelében temették el. A honfoglaló magyarok szláv-bolgár népeket találtak a folyam két partján.

Az államalapítás

A dunai átkelőhely jelentősége a X. századtól folyamatosan nőtt, s szomorú nevezetessége, hogy a pesti oldalról a túlpartra igyekvő Gellért püspököt - az államalapító I. (Szent) István fiának, Imre hercegnek nevelőjét - itt fogták el lázadó pogány magyarok, s a Kelenföldi hegyről - a mai Gellérthegyről - taszították a mélybe.

Óbuda a kereszténység felvétele után az a középkori város, mely a királyok tartózkodási helye lett. A krónikák kőházakról szólnak, úthálózata római kori örökség; tudunk piacáról, arról, hogy III. Béla király karácsonyt ünnepelt falai között, s hogy 1223-ban tűzvész pusztított a városban. A 13. század folyamán királyi vár épült a területén. Buda területén szétszórtan földesúri települések, egyházi birtokok, királyi szolgáló népek falvai alakultak ki. A lakosság itt elsősorban szőlőművelésből és bortermelésből élt, - s ez is római kori öröksége volt e tájnak.

Pestnek a X. században szláv-bolgár, valamint muzulmán kereskedő lakosai voltak. Nevének eredetét is szláv-bolgár szóban - kemence - vélik felfedezni. A XII. századtól pedig már fallal körülvett virágzó, gazdag német kereskedőváros. Kiváltságlevelét 1230-ban kapta az uralkodótól, II. Endrétől.

Az Árpád-ház uralkodása

A három város történelme elválaszthatatlanul egybeforrott az ország történetével: l241-ben IV. Béla király a húsvéti nagyböjtöt Óbudán tartotta, de Pestre hívta az ország mozgósított haderejét, mert innen indult az országba betörő mongolok ellen. A Sajó menti csatában súlyos vereséget szenvedett, s kimenekült az országból. A tatár sereg először Pest városát, majd 1241/1242 telén a befagyott Dunán átkelve, Óbudát perzselte fel. A lakosság vagy elmenekült vagy elpusztult. A tatárok távozása után, a méltán második honalapítónak nevezett IV. Béla 1244-ben megújította a pesti hospesek árumegállító jogot is tartalmazó városi kiváltságait, majd - egy újabb tatár támadás hírére - elrendelte, hogy a budai várhegyen kőből várat építsenek. Az itt megtelepedőknek Pest város 1244-es kiváltságlevelét adományozta. Pár évtized múlva már mind a magyar mind a német lakosság saját templommal rendelkezett. A Duna közepén fekvő Nyulak-szigetén - a mai Margitszigeten - a domonkos rendi apácakolostorban a király lánya, Margit lelt otthonra.

Miskolc

Miskolc azon kevés európai települések közé tartozik, melyek történelme 70 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A belvárosban előkerült régészeti leleteknek köszönhetően bizonyítható az őskori ember jelenléte, így a várost és térségét Magyarország legrégebben lakott területének nevezhetjük. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül. 1365-ben Nagy Lajos király emelte mezővárosi rangra, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával, mely oppidum később kiváltságokkal és adományokkal is kiegészült. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat és 14 179 lakost jegyzett föl a városban. A 18. és a 19. század folyamán több fontos épület is épült, köztük a városháza, az új megyeháza, a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, továbbá számos iskola és templom. 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat.

Miskolc 1907-1909 között - elszakadván Borsod megyétől - önálló törvényhatósági jogot kapott. Addig a városnak hivatalosan nem volt címere. Természetesen régebben is használtak különböző városjelvényeket; legkorábban egy királyfejes ábrázolást SIGILLUM CIVITATIS MISKOLCZ (Miskolc város pecsétje) feliratút.

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király címeres kiváltságlevelet adományozott a városnak, amelyet 1909. május 11-én látott el kézjegyével. Az új városcímer korábbi ábrázolások ötvözésével jött létre. Pajzsán Szent István király mellképe látható, fölötte egyik kezében szőlőfürtöt, másik kezében búzakalászokat tartó hajdú.

Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg. 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Az elmúlt évszázadokban Miskolc sorozatosan élte át megpróbáltatásokat, melyek bár megrendítették a várost, egyre szilárdabb településként töltötte be társadalmi, gazdasági és politikai funkcióját. A kohászati múltja miatt korábban „acélvárosnak” nevezett Miskolc az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül és vált egyre inkább a dicső jelzők fővárosává. Iparváros helyett ma már sokkal inkább „zöld városnak” nevezzük, ugyanis elsőként csatlakozott a magyarországi városok közül a környezet védelmét és fenntarthatóságát szem előtt tartó Zöldebb Városokért (Green City) mozgalomhoz. Az újabb idők kulturális rendezvényeinek közül a nemzetközi rangra lépett Bartók Plusz Operafesztivál után „az opera magyar fővárosa”, a nemzetközi filmes szakmában előkelő rangot kivívott Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak köszönhetően a „film magyar fővárosa”, sőt, a Miskolci Galériában 1961 óta megrendezett grafikai biennálé, majd triennálé-sorozat után a „grafika magyar fővárosa” megnevezések illetik.

https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/varosinformacio/miskolci-informacio/miskolc-tortenete

Kérdőív készítés

1.    Menj a https://docs.google.com/forms oldalra és válassz egy üres („Blank”) vagy egy sablon („Template gallery”) közül.

2.    Töltsd ki a szükséges információkat. A címet és leírást mindenképpen töltsd ki. Képeket és videókat is be tudsz szúrni.

3.    Az űrlap jobb oldalán látni fogsz 5 ikont „Add question”, „Add title and description”, „Add image”, „Add video” és „Add section” címmel. Használd ezeket az űrlap testreszabásához.

4.    Ha készen vagy, kattints a jobb felső sarok „SEND” gombra. Add meg az e-mail címet ahova az űrlapot küldeni szeretnéd vagy a következő fülön másold ki az űrlap elérhetőségét biztosító linket, amit utána bárhol megoszthatsz. Végül kattint a Send gombra a jobb alsó részben. Ennyi!

Timeline

https://www.tiki-toki.com/

Mapire

A mapire.eu vagyis a Historical Maps of the Habsburg Empireoldal célja a Habsburg birodalom bemutatása, kicsit más szemszögből. Érdekes és különleges térképeket dolgoznak fel és mutatnak be Magyarország múltjából. A honlap a 18. századtól a 20. század közepéig tartalmazza a legfontosabb, legrészletesebb, Budapestet ábrázoló térképeket. Ezek lehetnek Pestet, Budát vagy Óbudát ábrázoló részek, illetve számos térkép található az egyesült Budapestről. A georeferált térképek segítségével lépésről-lépésre követhetitek a város változásait, fejlődését.

Habsburg birodalom 250 éve

A Mapire rendszer lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein navigáljatok a legmodernebb technológiák segítségével. Az egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása mellett azonban más, érdeklődésre számot tartó régi térképek (pl. várostérképek) is felkerülnek az oldalra. A régi térképeket összehasonlíthatjátok akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt a Google Earth segítségével lehetőségetek van 3 dimenziós összehasonlításra is.

Kataszteri térképek

A teljes Habsburg Birodalom területén egységes elvek és térképészeti technológiák alkalmazásával készültek a részletes (1:2.880 léptékű) kataszteri térképek. A honlapon a georeferálás után folyamatosan teszik közzé Magyarország és Horvátország fennmaradt szelvényeit a mai térképeken.

Lakhelyed 150 éve

Korábbi írásunkban megmutattuk a Google Maps és egy katonai térkép segítségével, hogy nézett ki másfél évszázaddal ezelőtt a lakóhelyetek.

Napóra készítés

Ősidők óta figyeli az ember, hogyan vonul a földre vetülő árnyék, kora reggeltől késő délutánig, előbb hosszan elnyúlva, majd dél felé egyre rövidebb alakban, miközben szinte lassulni látszik, hogy estére ismét hosszan elnyújtózzon. A Nap égi vándorlásának tükörképe ez, itt a Földön. Nem tudni, ki és mikor jelölhette meg a porban, egy közeli fa vagy bot árnyékát, de bizonyára már ő is az idő múlását akarta megfigyelni.

Az emberiség legrégebbi csillagászati műszere a napóra. Egyiptomban találták meg a legkorábban, három és fél–négyezer évvel ezelőtt készített darabokat, de valószínű, hogy a vallási célokra használt obeliszkek is a legegyszerűbb napórából, a földbe szúrt függőleges botból alakultak ki. A görögök sokat foglalkoztak az időmérés pontosításával. A legtöbb kifejezés, amit a napórákkal foglalkozó szakemberek használnak, tőlük származik. A függőlegesen álló pálcát mint árnyékvetőt ők gnómónnak nevezték, és ebből ered a napórakészítés tudományának elnevezése, a gnomonika.

A görögöket követően a Római Birodalomban is igen elterjedt volt a közterületeken, piactereken felállított napóra. Legtöbbször egy gömböcskét használtak, amely homorú felületre vetett árnyékával mutatta az időt. Az ilyen homorú, félgömb alakú napórákat kehely- vagy szkáfosz-napórának hívjuk. A gömb középpontjában lévő golyó maga a Föld, és a félgömb az égbolt tükörképe.

A középkori Európában a templomok falába vízszintesen szúrt vaspálca árnyékával mérték az időt. Akkoriban nem úgy foglalkoztatta az embert az idő múlása, mint manapság. Csak a napi imádságok idejét kellett jelezni. Ezért a pálca köré húztak egy kört vagy félkört, és ezt egyenlő részekre osztották. Amikor az árnyék elérte az osztást, akkor tartották a templomban az istentiszteletet. Nyáron, amikor a Nap sokkal magasabban jár az égen, két osztás között hosszabb ideig halad az árnyék, télen ugyanitt gyorsabban vonul végig.

Nem is hinnétek, hogy az emberek milyen sokáig használták mindennapjaikban a napórát. Amikor megjelentek az első mechanikus időmérő szerkezetek, még nagyon pontatlanok voltak. Az asztali órák mellé még a 18. században is tettek napórát, hogy pontosítani tudjanak. Ebből a korszakból számtalan napóra maradt ránk. Sok található épülethomlokzaton, megőrizve a régi idők hangulatát.

Számtalan órakészítő mester gyártott az utazók részére különböző hordozható napórát. Az egyik legjobban használható típus a gyűrűs napóra volt, amit a hosszú utazás során a város földrajzi helyzetének megfelelően lehetett beállítani, hogy a helyes időt mutassa. A még pontosabb időmeghatározáshoz a középen lévő és mozgatható lapocskát az évszaknak megfelelően lehetett beállítani, hogy a kis furaton áteső napfény mutassa az időt.

Öröknaptár készítése

http://sihuhu.com/2016/02/oroknaptar-keszitese/

Hozzávalók:

• kemény lap
• süni minta
• levél minta
• 3 csík (hónapok nevei, számok 1-15-ig és 16-31-ig)
• olló
• ragasztó

1. Vegyünk elő egy kemény lapot, ami az alapja lesz! (a képen ez a kék)
2. Vágjuk ki a sünit, a levelet és a 3 csíkot!
3. A sünire és a levélre vágjunk be két vonalat! A két vonal hossza a lap csík hosszánál egy picit hosszabb legyen (a süninél kb. 4-5 cm, a levélnél 2-3 cm). A szélessége egy picit nagyobb, mint a szöveg szélessége (kb. 1 cm).
4. A 3 csíkot is vágjuk ki, majd ragasszuk föl! Csak a tetejét ragasztózd be!
5. Húzd fel a dátumnak megfelelően a sünit és a levelet!
6. Ízlés szerint díszítsd, majd gyönyörködj az elkészült művedben!

Akik nem szeretnek rajzolni, írni, azoknak itt egy sablon a sünihez és a levélhez. Jó munkát!