Kérdőív készítés

1.    Menj a https://docs.google.com/forms oldalra és válassz egy üres („Blank”) vagy egy sablon („Template gallery”) közül.

2.    Töltsd ki a szükséges információkat. A címet és leírást mindenképpen töltsd ki. Képeket és videókat is be tudsz szúrni.

3.    Az űrlap jobb oldalán látni fogsz 5 ikont „Add question”, „Add title and description”, „Add image”, „Add video” és „Add section” címmel. Használd ezeket az űrlap testreszabásához.

4.    Ha készen vagy, kattints a jobb felső sarok „SEND” gombra. Add meg az e-mail címet ahova az űrlapot küldeni szeretnéd vagy a következő fülön másold ki az űrlap elérhetőségét biztosító linket, amit utána bárhol megoszthatsz. Végül kattint a Send gombra a jobb alsó részben. Ennyi!

Timeline

https://www.tiki-toki.com/

Mapire

A mapire.eu vagyis a Historical Maps of the Habsburg Empireoldal célja a Habsburg birodalom bemutatása, kicsit más szemszögből. Érdekes és különleges térképeket dolgoznak fel és mutatnak be Magyarország múltjából. A honlap a 18. századtól a 20. század közepéig tartalmazza a legfontosabb, legrészletesebb, Budapestet ábrázoló térképeket. Ezek lehetnek Pestet, Budát vagy Óbudát ábrázoló részek, illetve számos térkép található az egyesült Budapestről. A georeferált térképek segítségével lépésről-lépésre követhetitek a város változásait, fejlődését.

Habsburg birodalom 250 éve

A Mapire rendszer lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein navigáljatok a legmodernebb technológiák segítségével. Az egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása mellett azonban más, érdeklődésre számot tartó régi térképek (pl. várostérképek) is felkerülnek az oldalra. A régi térképeket összehasonlíthatjátok akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt a Google Earth segítségével lehetőségetek van 3 dimenziós összehasonlításra is.

Kataszteri térképek

A teljes Habsburg Birodalom területén egységes elvek és térképészeti technológiák alkalmazásával készültek a részletes (1:2.880 léptékű) kataszteri térképek. A honlapon a georeferálás után folyamatosan teszik közzé Magyarország és Horvátország fennmaradt szelvényeit a mai térképeken.

Lakhelyed 150 éve

Korábbi írásunkban megmutattuk a Google Maps és egy katonai térkép segítségével, hogy nézett ki másfél évszázaddal ezelőtt a lakóhelyetek.

Napóra készítés

Ősidők óta figyeli az ember, hogyan vonul a földre vetülő árnyék, kora reggeltől késő délutánig, előbb hosszan elnyúlva, majd dél felé egyre rövidebb alakban, miközben szinte lassulni látszik, hogy estére ismét hosszan elnyújtózzon. A Nap égi vándorlásának tükörképe ez, itt a Földön. Nem tudni, ki és mikor jelölhette meg a porban, egy közeli fa vagy bot árnyékát, de bizonyára már ő is az idő múlását akarta megfigyelni.

Az emberiség legrégebbi csillagászati műszere a napóra. Egyiptomban találták meg a legkorábban, három és fél–négyezer évvel ezelőtt készített darabokat, de valószínű, hogy a vallási célokra használt obeliszkek is a legegyszerűbb napórából, a földbe szúrt függőleges botból alakultak ki. A görögök sokat foglalkoztak az időmérés pontosításával. A legtöbb kifejezés, amit a napórákkal foglalkozó szakemberek használnak, tőlük származik. A függőlegesen álló pálcát mint árnyékvetőt ők gnómónnak nevezték, és ebből ered a napórakészítés tudományának elnevezése, a gnomonika.

A görögöket követően a Római Birodalomban is igen elterjedt volt a közterületeken, piactereken felállított napóra. Legtöbbször egy gömböcskét használtak, amely homorú felületre vetett árnyékával mutatta az időt. Az ilyen homorú, félgömb alakú napórákat kehely- vagy szkáfosz-napórának hívjuk. A gömb középpontjában lévő golyó maga a Föld, és a félgömb az égbolt tükörképe.

A középkori Európában a templomok falába vízszintesen szúrt vaspálca árnyékával mérték az időt. Akkoriban nem úgy foglalkoztatta az embert az idő múlása, mint manapság. Csak a napi imádságok idejét kellett jelezni. Ezért a pálca köré húztak egy kört vagy félkört, és ezt egyenlő részekre osztották. Amikor az árnyék elérte az osztást, akkor tartották a templomban az istentiszteletet. Nyáron, amikor a Nap sokkal magasabban jár az égen, két osztás között hosszabb ideig halad az árnyék, télen ugyanitt gyorsabban vonul végig.

Nem is hinnétek, hogy az emberek milyen sokáig használták mindennapjaikban a napórát. Amikor megjelentek az első mechanikus időmérő szerkezetek, még nagyon pontatlanok voltak. Az asztali órák mellé még a 18. században is tettek napórát, hogy pontosítani tudjanak. Ebből a korszakból számtalan napóra maradt ránk. Sok található épülethomlokzaton, megőrizve a régi idők hangulatát.

Számtalan órakészítő mester gyártott az utazók részére különböző hordozható napórát. Az egyik legjobban használható típus a gyűrűs napóra volt, amit a hosszú utazás során a város földrajzi helyzetének megfelelően lehetett beállítani, hogy a helyes időt mutassa. A még pontosabb időmeghatározáshoz a középen lévő és mozgatható lapocskát az évszaknak megfelelően lehetett beállítani, hogy a kis furaton áteső napfény mutassa az időt.

Öröknaptár készítése

http://sihuhu.com/2016/02/oroknaptar-keszitese/

Hozzávalók:

• kemény lap
• süni minta
• levél minta
• 3 csík (hónapok nevei, számok 1-15-ig és 16-31-ig)
• olló
• ragasztó

1. Vegyünk elő egy kemény lapot, ami az alapja lesz! (a képen ez a kék)
2. Vágjuk ki a sünit, a levelet és a 3 csíkot!
3. A sünire és a levélre vágjunk be két vonalat! A két vonal hossza a lap csík hosszánál egy picit hosszabb legyen (a süninél kb. 4-5 cm, a levélnél 2-3 cm). A szélessége egy picit nagyobb, mint a szöveg szélessége (kb. 1 cm).
4. A 3 csíkot is vágjuk ki, majd ragasszuk föl! Csak a tetejét ragasztózd be!
5. Húzd fel a dátumnak megfelelően a sünit és a levelet!
6. Ízlés szerint díszítsd, majd gyönyörködj az elkészült művedben!

Akik nem szeretnek rajzolni, írni, azoknak itt egy sablon a sünihez és a levélhez. Jó munkát!

A Prezi-ről általában

Prezi

Sokan gondolják úgy, hogy a Prezi a PowerPoint felturbózott változata, holott teljesen más kezelőfelülettel rendelkezik. Azok a prezentációk, melyek a Prezivel készültek, nem lineárisak. Ez jó hír azoknak, akik szeretnek ugrálni a különböző pontok között. Ha az előadásod témája megengedi, ez rugalmasságot ad a prezentációd során, jobban tudod mondandódat a közönség, vagy éppen az időbeosztás szerint alakítani, anélkül, hogy minden második diát átugornál, nehogy kifuss az időből.

Előnyök:

Kicsinyítés / nagyítás funkció. Amikor megnyitod a Prezit, az előadás összes vászna megjelenik, minden információval együtt. Ha az egyik témáról beszélsz, elég rákattintani az adott részletre, s az megjelenik nagyban. Könnyen kiléphetsz a nagyításból, s egy másik információra helyezheted a hangsúlyt.

Alapverziója ingyenes és web-alapú, ami azt jelenti, hogy bármely számítógépről dolgozhatsz vele internet függvényében, semmilyen programot nem kell letölteni ahhoz, hogy használhasd. Bármit készítesz azonban ebben az ingyenes verzióban, az nyilvánosan elérhető lesz. Fontold meg, például a szakdolgozatodban használtál-e olyan céges információkat, amelyeknél titoktartás kötelez, nehogy itt csússz el!

Mivel a prezentáció web-alapú, ezért könnyedén elhelyezheted, megoszthatod blogokban, weboldalon is.

Könnyen használhatsz fényképeket, videókat, hanganyagokat, s a prezentációk kinézetét sokféleképpen alakíthatod, akár újságra, vagy magazinra is hasonlíthat, így valóban élmény lesz a mutatványod!

Hátrányok:

A Prezi felülete első látásra kissé nyomasztónak hathat, nehezen emészthetőnek tűnik, kevésbé felhasználóbarát.

Míg a PowerPoint az informatika órán a tananyag részét képezi, a Prezivel már más a helyzet (általában). Meg kell tanulnod használni a teljes programot, mielőtt beleveted magad a prezentációk gyártásába.

Nem lehet kinyomtatni az előadást és a gyári sablonok szerkesztésére sincs lehetőség.

Ahhoz, hogy internet nélkül, offline módban is használhasd a Prezit, meg kell vásárolni egy asztali alkalmazást.

Az animációk könnyedén megzavarhatják, eltéríthetik a hallgatóságot.

Megemlékezés Budapest ostromáról

http://budapest-ostroma.hu/

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Német Birodalom és Magyarország között 1944. december 25-től 1945. február 13-ig. Az első szovjet páncélos 1944. november 3-án jelent meg a város határában, és Budapest 102 nap múlva adta meg magát. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, habár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították.

Az ütközet kezdő időpontjára több eltérő meghatározás is létezik: október 29-én indította meg a 2. Ukrán Front első támadását a főváros megszerzésére (a szovjet történetírás ezt veszi alapul), december 25-én zárult be a szovjet ostromgyűrű Budapest körül. December 29-én adták át a hadműveleteket irányító szovjet Malinovszkíj és Tolbuhin marsallok által aláírt, megadásra felszólító ultimátumot a szovjet parlamenterek a várost védő német főparancsnokságnak. Ez utóbbi elutasítása után indultak meg a tényleges harcok a városban. A szovjet csapatok először a pesti oldalon lévő ellenállást számolták fel, majd megkezdték a budai oldal, illetve a budai vár bevételét. Hogy akadályozzák őket a Dunán való átkelésben, a németek a két városrészt összekötő hidakat felrobbantották.

A németek több felmentő akciót is megkíséreltek indítani a szorult helyzetbe jutott védők megsegítésére. Azonban egyik alkalommal sem sikerült elérniük a várost, annak ellenére, hogy a keleti fronton szolgáló német páncéloshadosztályoknak mintegy a fele Magyarországon tevékenykedett. Ezeknek a hadműveleteknek amúgy sem a védők kimenekítése volt a célja, hanem újabb csapatok juttatása a városba. Végül a védők Adolf Hitler parancsa ellenére is a kitörés mellett döntöttek, és február 11-én este megkezdődött a kitörési kísérlet, amelynek során azonban csak egy maroknyi katona érte el a baráti vonalakat, és a védelem parancsnokainak nagy része is fogságba esett. A város ezután nem sokkal, február 13-án került teljesen szovjet irányítás alá.

Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robot”-ra, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.