Reggel időben elindultunk, mert hiába csak kb. 90 km a távolság, mégis kb. 3 óra kell, míg odaérünk.
Megérkeztünk! Egy apró község, de lélegzetelállító környezetben. A Jósva-patak mentén búvik meg vadregényes környezetben az alig több mint kétszáz lelket számláló Szinpetri. A helyiektől megtudtuk, hogy a falu fölé emelkedő hegyoldal barlangja már az őskorban lakott volt; ezt bizonyítják a barlang mélyéről előkerült csontleletek, bronzkori cserépedény-töredékek és csonteszközök. A települést övező hegyek gyomrában felfedezett hét barlangot a nemzetközi hírű Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé tette.
Az a látványosság, ami miatt Szinpetri a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, a világon egyedülálló kuriózumnak számít. A nyomdatörténeti kiállításon, még Gutenberg korabeli, rekonstruált nyomdagépek is megtekinthettük a gyerekekkel. Kiderült, hogy a múzeum büszkesége, a földkerekség legnagyobb méretű és legsúlyosabb könyve. Az óriási kötet láttán elámultunk: 346 oldalon az Aggteleki Nemzeti Park természeti kincseit, messze földön híres barlangjait és épített környezetét mutatja be. A borító elkészítéséhez 13 marha bőrét használtak fel. A 430 kilogrammos fedőlap nyírből és nyárfából készült, amelyet Svédországban gyártottak le. A kötet fedelét balsafából kifaragott szalamandra, a térség, illetve az Aggteleki Nemzeti Park jelképe díszíti. A könyv egy speciálisan erre a célra konstruált pneumatikus „lapozó géppel" forgatható.
Miután ezt körbesétáltunk a faluba, megcsodáltuk a tájat már tényleg indultunk hazafelé. 7órakor már itthon is voltunk.
Mindenkinek nagyon jól telt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése